Ritter Marianna, Török József, Pongrácz Ferenc: Hogyan használható a mesterséges intelligencia, az innovációmenedzsmentben a Negyedik Ipari Forradalomban a kis- és középvállalkozások növekedési pályára állításában?
1. Kihívások és válaszok az ipar 4.0 koncepció kapcsán
“Az Ipar 4.0 kifejezés a folyamatosan növekvő ráirányuló figyelem miatt az elmúlt 2-3 év – és a trendek alapján a következő pár év – legnépszerűbb technológiai hívószava. Míg a 80-es évek vége a telekommunikáció, a 90-es évek vége az internet, a kétezres évek közepe a közösségi média világformáló hatásáról értekezett, addig ma mindenki azt próbálja megbecsülni, hogy a negyedik ipari forradalomnak is nevezett jelenség milyen módon alakítja át napjainkat és milyen jövőbe vezet minket. Nem állítunk merészet akkor, ha azt mondjuk: legalább olyan jelentősége van az élet minden területére kiterjedő digitális transzformációnak, mint az említett 3 folyamatnak, azonban hatásaiban jóval túlmutat azon: nemcsak társadalmi szokásainkat változtatja meg, nemcsak könnyebbé vagy éppen kényelmesebbé teszi életünket, de átalakítja fizikai környezetünket, munkahelyünket és nem kizárt hogy a biológiai létezésünkről axiomának tekintett állításokat is felülírja. Ezzel összefüggésben hatásaiban nagyobb és szélesebb kört érintő változást hoz, mint a korábbi folyamatok. A fenti hatások közül jelen írásban egy nézőpontot kívánunk bemutatni: milyen hatása lesz a digitalizációnak az ipari folyamatokra, hogyan változik a termeléssel összefüggő környezet, milyen szolgáltatásokra van hatással az Ipar 4.0. Miben változik a folyamatok menedzselése, milyen innovációs képességgel kell rendelkeznünk ahhoz, hogy versenyelőnyt szerezzünk a digitális transzformációval és ne a vesztesek közé tartozzunk.”