Az innoicon.eu mai szakértői cikkében Pongrácz Ferenc, a Tungsram Operations Kft Innovációért felelős ügyvezetője foglalja össze gondolatait a radikális innováció és a Lean Startup-ok hatásáról, és azokról a kihívásokról, melyekkel minden tradícionális üzleti modellre épülő vállalatnak, vagy vállalatcsoportnak szembe kell néznie. A cikk mellékleteként letölthető egy angol-magyar nyelvű smart innovációs iratminta, innovációs projekt megkezdésének dokumentálására. (hagyományos felhasználás esetén a kódrészletek helyén adatokkal töltendő fel)
Az iLex innovációs folyamatokat támogató iratminta cikk-adatbázisában, az innoicon.eu oldalon a közép-, és kis-, illetve mikrovállalkozások, gazdálkodó szervezetek, startupok, innovációmenedzsmenti támogató intézmények számára legfontosabb hírekről, változásokról, dokumentumokról innovációs/innovációmenedzsmenti/üzletfejlesztési szakértők foglalják össze az alapvető tudnivalókat, esetenként a szakértői cikkek mellékletét képező iratmintákat pedig ugyancsak az innoicon.eu oldalon érik el kedvezményesen Olvasóink. Amennyiben az iratminták letöltésén túlmenően van szükség az adott innovációs feladathoz kapcsolódó tanácsadásra, közreműködésre, a rövidesen megnyitásra kerülő Tungsram Innovation Marketplace powered by iLex Group alkalmazásban érhetők el a Tungsram és iLex tanácsadói.
Az elmúlt időszakban a Tungsram innovációs startégiájának kidolgozása és működtetése során lehetőségem adódott számtalan igéretes magyar és külföldi startup céggel, és azok üzleti modelljeivel részletesebben is megismerkedni. Ami mindannyiukban közös volt, az az, hogy a különböző iparági szereplők közül sokan alkalmazzák az először 1995-ben leírt, és azóta is az egyik legbefolyásosabb üzleti elméletként számon tartott úgynevezett „diszruptív” innovációs stratégiákat.Ezek eredményeképpen a hagyományos üzleti modellek megdöntésével, átalakításával egy teljesen új üzleti ökoszisztéma felépítését állítják célul maguk elé.
Az infokommunikációs technológiák, és ezek mind újabb és újabb alkalmazásai soha nem látott fejlődési lehetőségeket biztosítanak a lean startup-oknak. A rugalmasságot a jelentősen lerövidült termékfejlesztési és visszacsatolási ciklus teszi lehetővé, így egy, a piaci változásokkal szemben sokkal gyorsabban reagáló és ezáltal gazdaságilag ellenállóbb üzleti modellek fejlődhetnek ki.
Ezek a technológiák két ok miatt játszanak különleges szerepet. Az egyik ok a Moore törvényeként ismert empirikus megfigyeléshez köthető, mely szerint az áramkörök összetettsége – a legalacsonyabb árú ilyen komponenst figyelembe véve – körülbelül 18 hónaponként megduplázódik.Az elektronikai egységek teljesítményének gyorsuló ütemű fejlődése az elmúlt 50 évben töretlen és várhatóan a következő évtizedben is fennmarad. A másik ok, hogy az infokommunikáció olyan motor amely meghatározó szerepet tölt be más iparágak technológiai és üzleti innovációjában.
Az új technológiákra épülő átütő erejű változások talán legismertebb leírását Marc Andreessen tette közzé a 2011-ben a Wall Street Journal-ben megjelent „Miért eszi meg a szoftver a világot?” című cikkében. Az írásban Andreessen azt jósolta, hogy egyre több iparág fog úgy átalakulni, hogy a munkát szoftverek végzik és a kialakított új típusú szolgáltatások az interneten keresztül vehetők igénybe az élet szinte minden területén a mezőgazdaságtól a nemzetbiztonságig. Az új gazdaság nyertesei gyakran a Szilikon Völgy kultúráját követő technológiai startup vállalkozások, akik sikeresen foglalják el a hagyományos nagyvállalatok piaci pozícióit. A szerző 10 évet adott arra, hogy ez a hullám szinte minden iparágon végigsöpörjön.
Nyolc évvel a cikk megjelenése után elég egy pillantást vetni a világ legnagyobb piaci értékű vállalatinak listájára, hogy belássuk a szoftver tényleg megeszi a világot. Persze, sok tündöklő startup értékelése erősen vitatható és a részvényárfolyamok is erősen változnak minden irányban, de nehéz nem észrevenni, hogy egyre több iparág alakul át a technológiai fejlődés eredményeképpen és a változásokat élharcosai nagyon gyakran statupok.
Egy másik jövőbelátó szerző Richard Susskind 2009-ben “Az ügyvédség vége” provokatív címmel publikálta könyvét amelyben az egyik legkonzervatívabb és legbüszkébb hivatás mélyreható átalakulását vizionálta.Susskind nagyon komoly informatikai és jogi tudással felvértezve érvel amellett, hogy az olyan technológiák, mint a jogi dokumentumok automatizált összeállítása, a folyamatos elérhetőséget biztosító hordozható eszközök, az elektronikus jogi piacterek, az e-learning, a közösségi média szakmai alkalmazása, a jogi folyamatmenedzsment és projektmenedzsment eszközök, a gépekkel támogatott dokumentum és esetfeldolgozás, vagy éppen az elektronikus vitarendezés alapvetően fogják átalakítani hagyományos ügyvédi irodák üzleti modelljét.
És persze Susskind-nak is igaza lett. Az elmúlt években új divatkifejezést tanultunk az innovatív jogi megoldásokat és jelölő angol LegalTech kifejezést. Amikor ezt a cikket írtam az egyik legismertebb online piactéren a AngelList nevű portálon 1150 jogi startup 648 jogi technológiai befektető és 218 jogi startup munkalehetőség található. Az itt felsorolt startup vállalkozások legtöbbje nem csupán új technológiákat fejleszt, de új üzleti modelleket is. Az Egyesült Államokban 2014-ben 254 millió dollárt fektettek LegalTech cégekbe.Ez nem kevés pénz, de ha az ügyvédek óradíjára és ezzel együtt az új technológiák üzleti potenciáljára gondolunk sokan úgy vélhetik, hogy ez csak a kezdet.
Iparágtól függetlenül elmondható, hogy a feltörekvő technológiai cégek egyben egy új menedzsment filozófia képviselői is akik az átütő erejű innovációra építenekszemben a hagyományos vállalati felfogással, amely a hatékonyságot és a marketinget helyezi a középpontba. A Compass.co által kiadott “The Global Startup Ecosystem Ranking” című tanulmány szerint az Egyesült Államokban a munkaerő hatékonysága 1965 óta megduplázódott, miközben a vállalatok eszközarányos nyeresége 75%-kal csökkent. Ezzel egyidőben a legnagyobb vállalatok S&P 500-as listáján a cégek átlagosan 80%-kal kevesebb ideig tudtak fent maradni.
A szerzők szerint a jelenség okai a következők:
– A piacra lépés korlátai jelentősen csökkentek, egyrészt az általános gazdasági liberalizáció hatására, másrészt pedig azért, mert a termelésben a globális kommunikáció és logisztikai rendszerek exponenciális fejlődése lehetővé tette termelési értékláncok felépítését jelentős tőkebefektetés nélkül is.
-Az egyre nagyobb szerepet játszó infokommunikációs iparban szintén tovább csökkentek a belépési korlátok többen között annak köszönhetően, hogy a felhőalapú technológiák és az új hatékonyabb szoftverfejlesztési eljárások és fejlesztőeszközök segítségével globális piacok elhanyagolható mértékű tőkebefektetéssel elérhetővé váltak.
– A vevők sokkal tájékozottabbak lettek. A múltban az átlagos vásárló annyit tudott egy termékről, amennyit a reklámokból és az értékesítőktől hallott. A cégek egyoldalú üzenetekkel képesek voltak a róluk alkotott vásárlói kép érdekeik szerinti formálására. Elsősorban a közösségi médiának köszönhetően az információ áramlás mai szintjén már nem feltétlenül a márkaépítés, az értékesítés és a marketing a legfontosabb sikerfaktor, hanem gyakran a kiemelkedő dizájn és termékminőség.
– A fogyasztók kevésbé vásárolnak új termékeket. A növekvő környezettudatosság mellett az úgynevezett “sharing economy” térnyerése lehetővé teszi a megvásárolt vagyontárnyak hatékonyabb kihasználását.
A hagyományos nagyvállalati megközelítés a profit növelésének két módját preferálja: a költségek csökkentését és a marketingtevékenység intenzitásának emelését.A költségek egy bizonyos szint alá csökkentése a termékek/szolgáltatások minőségének romlásával járhat, ami a fogyasztók informáltságának mai szintjén végzetes lehet. A fogyasztók – mint láttuk – az egyoldalú marketingüzenetekre is sokkal kevésbé fogékonyak.
A jelenlegi piaci viszonyok között a siker kulcsa tehát gyakran a radikális termék/szolgáltatás és üzleti modell innováció.
Néhány ismert példa arra, hogy egy-egy új üzleti modellt és infokommunikációs innovációt alkalmazó startup miként vette át az adott iparág vezető pozícióját:
Kodak->Instagram (Fotózás)
Borders Books -> Amazon (Könyvek)
Tower Records -> Apple, Spotify (Zene)
Nagy Szállodaláncok -> Airbnb (Szállás)
Taxi társaságok -> Uber (személyszállítás)
Toborzócégek -> Linkedin (toborzás)
Újságok -> Közösségi media
A startup térhódítás lehetséges okai:
– Az elmúlt évtizedben egy globális szoftvertermék kifejlesztésének és piacra vitelének költségei a korábbiak töredékére csökkentek
– Az alacsonyabb tőkeigények miatt a befektetőknek lehetőségük van nagyobb számú startup-ba fektetni kisebb átlagos befektetési értékkel
– Kialakult a startup világ új menedzsment tudománya elsősorban az úgynevezett Lean Startup filozófiára épülve. Az új megközelítés a valós ügyféligényekhez igazított iterációs termékfejlesztést helyezi a középpontba.
-Az ügyfelek egyre inkább hajlandók új technológiákat kipróbálni akkor is, ha azok nem ismert nagyvállalatoktól származnak.
A történet nem ért véget Susskind 2016-ban megjelent új könyvében sorra veszi a legújabb trendeket, amelyek a változások újabb hullámát hozzák. Ilyen az IBM Watson mesterséges intelligencia megoldása és a robotikavagy a gépet és az emberek egyre szorosabb kapcsolata például a hordható eszközökvagy a virtuális és kiterjesztett valóságsegítségével.
A vihar már úton van felénk. Rajtunk múlik, hogy az elkerülhetetlen változásokat közös erővel a javunkra fordítjuk, vagy lemaradunk. Jó látni, hogy egyre többen sorakoznak fel, hogy együtt gondolkodjanak és cselekedjenek.
Pongrácz Ferenc
Tungsram, Innovációért felelős ügyvezető
Melléklet: Iratminta: Előterjesztés innovációs projekt megkezdésére