Ash Maurya LEAN üzleti modell vászon (Lean Canvas) Kitöltési Útmutató

Fejlesztette: Makray-Rózsás Árpád EU imp3rove innovációs szakértő

iLex Innovációs Piactér Innovációs Igazgató

1. Probléma

Határozd meg azt a 2–3 legfőbb problémát, amelyet a célügyfeleid jelenleg tapasztalnak. Fontos, hogy valós fájdalompontokra építs, amelyeket számszerűsíteni tudsz. Vizsgáld meg, milyen meglévő alternatívákat használnak jelenleg, és miért nem kielégítőek ezek.

• Ügyfélszegmensek

Nevezd meg azokat a meghatározott célcsoportokat, akiknek a problémáját megoldod. Ismerd meg a szegmens jellemzőit (demográfia, viselkedés, motiváció), és határozd meg az ún. korai elfogadókat, akik elsőként hajlandóak kipróbálni a megoldást.

• Egyedi értékajánlat

Fogalmazd meg egyetlen tömör, hatásos mondatban, miért különleges és értékes a megoldásod a célügyfél számára. Mutasd meg a fő hasznot, amit a terméked nyújt, és miért jobb vagy más, mint bármely más piaci alternatíva.

• Megoldás

Írd le, hogyan néz ki a konkrét termék vagy szolgáltatás, amely a fent meghatározott problémát megoldja. Csak a legfontosabb 2–3 funkcióra koncentrálj, különösen azokra, amelyek azonnali értéket teremtenek az ügyfél számára.

• Csatornák

Határozd meg, milyen marketing- és értékesítési csatornákon keresztül éred el a célügyfeleidet. Fedd le a teljes vásárlói utat a figyelemfelkeltéstől a konverzióig és a megtartásig. Részesítsd előnyben azokat a csatornákat, amelyek mérhetőek és költséghatékonyak.

• Bevételi modell

Nevezd meg, hogyan fog pénzt termelni a vállalkozásod. Rögzítsd a bevételszerzés módját (pl. előfizetés, tranzakciós díj, freemium), az árazási logikát, és a bevételi források főbb típusait. Gondolkodj az ügyfél életciklusértékében is.

• Költségstruktúra

Írd le a legnagyobb várható fix és változó költségeket. Különítsd el az indulási (egyszeri) költségeket és a működési (folyamatos) kiadásokat. Gondolkodj előre: milyen költségek nőnek az ügyfélszám növekedésével?

• Kulcsmutatók (KPI)

Nevezd meg azokat a konkrét mérőszámokat, amelyek alapján a vállalkozásod működése, validálása és növekedése nyomon követhető. A mutatók legyenek mérhetőek, befolyásolhatók és kapcsolódjanak közvetlenül a céljaidhoz (pl. növekedés, megtartás, konverzió).

• Versenyelőny

Fogalmazd meg azt a nehezen másolható, fenntartható versenyelőnyt, amely hosszú távon védelmet ad a konkurenciával szemben. Ez lehet saját technológia, exkluzív adat, partnerség, közösség vagy tanulási előny – a lényeg, hogy más számára nem elérhető.

1          Probléma

A probléma meghatározása az egyik legkritikusabb pontja a Lean Canvas-nak, hiszen ezen áll vagy bukik a teljes üzleti modell érvényessége. Ennek kidolgozásához részletes és strukturált megközelítést kell alkalmaznod. Kezdd azzal, hogy konkrétan és világosan megfogalmazod, milyen problémákat és fájdalompontokat tapasztal az ügyfélcsoportod. Ezt célszerű számszerűsíteni, mivel a mennyiségi adatokkal alátámasztott problémák jelentősen hitelesebbek és könnyebben kommunikálhatók befektetők és partnerek felé is.

Elsőként, azonosítsd az ügyfelek „job-to-be-done” (elvégzendő feladat) típusú kihívásait. Ez azt jelenti, hogy meg kell értened, mi az a feladat, amelyet az ügyfél valójában szeretne megoldani, és amelyért hajlandó lenne fizetni. Például, ha éttermek rendeléskezelési problémáját vizsgálod, az ügyfél nem egyszerűen egy szoftvert szeretne, hanem azt a jobot kívánja megoldani, hogy az étterem képes legyen csúcsidőben hatékonyan, hibamentesen és gyorsan kiszolgálni vendégeit. Ez a „job” számszerűsíthető például azzal, hogy megadod, hány rendelést kell kezelni egy adott időintervallumban, vagy milyen százalékos késéscsökkentést várnak el.

Fontos, hogy a problémákat pontos statisztikai adatokkal támaszd alá, például:

• “Az éttermek 80%-a szerint a csúcsidőszakban tapasztalt késések miatt átlagosan 20%-kal csökken a vendégek elégedettsége, ami hosszú távon akár 15%-os bevételkiesést is jelenthet.”
• “A kisvállalkozások 70%-a számára jelentős kihívás, hogy digitális marketingre megfelelő költségvetés hiányában nincs hozzáférésük hatékony online marketing eszközökhöz, ami az online értékesítési potenciáljuk 40%-os csökkenéséhez vezet.”

Az adatok forrása lehet saját piackutatás, ügyfélinterjúk, iparági riportok vagy egyéb megbízható kutatások. Ezen információk segítségével erősebb érvelést alakíthatsz ki arra, hogy miért van szükség éppen a te megoldásodra.

Emellett fontos bemutatni az alternatív megoldásokat is, amelyek jelenleg az ügyfelek rendelkezésére állnak, de nem nyújtanak kielégítő megoldást. MINDIG VAN ALTERNATÍV MEGOLDÁS, legfeljebb rendkívül nehézkes, időigényes, esetleg pazarló. Ezek az alternatívák gyakran magukban hordozzák a jelenlegi megoldások hátrányait, például:

• Kézi adminisztráció: lassú, hibákkal teli és nem skálázható.
• Marketingügynökségek: drágák, nem elérhetők minden vállalkozás számára, illetve nem biztosítanak elégséges rugalmasságot a kis cégek számára.

Az alternatívák elemzésével kiemelheted, hogy miért nem felelnek meg teljes mértékben ezek a megoldások a valós igényeknek, és hogyan teremtik meg a lehetőséget egy jobb, hatékonyabb termék vagy szolgáltatás kifejlesztésére.

A probléma pontos meghatározása során érdemes figyelmet fordítani az érzelmi tényezőkre is, hiszen a vásárlási döntések gyakran érzelmi alapokon nyugszanak. Például hangsúlyozhatod az ügyfél frusztrációját, stresszét vagy az elveszített lehetőségeket, amelyeket a jelenlegi problémák okoznak.

Végül, a probléma számszerűsített és alapos bemutatásával lefekteted az alapokat, amelyekre építheted a Lean Canvas többi elemét, így könnyebbé válik az értékajánlat, a megoldás és az ügyfélszegmensek világos meghatározása is. A cél az, hogy teljesen egyértelmű legyen, miért szükséges és releváns a terméked vagy szolgáltatásod, és hogy pontosan mit nyer az ügyfél annak használatával.

A probléma meghatározása tehát nem csupán felszínes leírás, hanem egy mélyreható elemzés, amely megmutatja, hogy valódi, mérhető és megoldásra váró kihívások állnak előttünk, amelyekre a vállalkozásod képes hatékony és fenntartható megoldást nyújtani.

• Példa 1: Az éttermek nehezen kezelik a rendeléseket csúcsidőben, ami késéseket okoz.
• Példa 2: A kisvállalkozások számára nehéz a gyors és megfizethető digitális marketing.
• Alternatív megoldás példa 1: Kézi adminisztráció, amely lassú és hibalehetőségekkel terhelt.
• Alternatív megoldás példa 2: Drága marketingügynökségek alkalmazása, amely nem minden vállalkozás számára elérhető.

2          Ügyfélszegmensek – részletes elemzés és korai elfogadók meghatározása

Az ügyfélszegmensek meghatározása alapvető fontosságú lépés a Lean Canvas kidolgozásában, hiszen ezen múlik, hogy mennyire tudunk célzottan és hatékonyan reagálni az ügyfelek igényeire. Az ügyfélszegmensek pontos meghatározása lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a marketingkommunikációt, a termékfejlesztést és az értékesítési csatornákat hatékonyan alakítsa ki, valamint elősegíti az erőforrások optimális kihasználását.

Az első lépés az ügyfélszegmensek elemzésében a demográfiai, pszichográfiai és viselkedési jellemzők megértése, azonosítása. Fel kell tárni, hogy mennyire fontos számukra a probléma, és mennyit hajlandóak fizetni azért, hogy megoldja számukra valaki (remélhetőleg mi). Demográfiai jellemzők alatt értjük az életkort, nemet, iskolai végzettséget, lakhelyet, foglalkozást, és jövedelmi szintet. Pszichográfiai tényezők alatt pedig az értékeket, attitűdöket, életstílusokat, motivációkat, érdeklődési köröket értjük, amelyek meghatározzák, hogy milyen érzelmi és pszichológiai szinten tud kapcsolódni az ügyfél a termékünkhöz. A viselkedési jellemzők pedig az ügyfelek vásárlási szokásaira, döntési folyamataira, és az igénybe vett szolgáltatásokhoz való viszonyára vonatkoznak. Végül

Ezeket a jellemzőket részletesen meg kell vizsgálni, például:

• Demográfiai szegmensek: Nagyvárosi éttermek esetében a tulajdonosok általában közép- vagy felsőfokú végzettségűek, középkorúak (30-50 év közötti), városi környezetben élnek, és közepes vagy magas jövedelműek. Kisvállalkozások vezetői gyakran fiatalabb korosztályba tartoznak (25-40 év között), általában közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, közepes jövedelemmel rendelkeznek, és digitálisan aktív életet élnek.
• Pszichográfiai jellemzők: Nagyvárosi éttermek tulajdonosai ambiciózusak, teljesítményorientáltak, és nyitottak az innovációra, amely növeli vállalkozásuk hatékonyságát. Kisvállalkozások vezetői innovatív gondolkodásúak, költségérzékenyek, nyitottak a digitális eszközök használatára, és folyamatosan keresik a lehetőségeket vállalkozásuk fejlesztésére.
• Viselkedési jellemzők: Étteremtulajdonosok számára kritikus fontosságú a gyorsaság, pontosság és megbízhatóság, ezért rendszeresen keresnek olyan technológiai megoldásokat, amelyek javítják vendégeik elégedettségét. Kisvállalkozások vezetői általában online keresnek költséghatékony marketingmegoldásokat, rendszeresen tájékozódnak online platformokon, blogokon és közösségi média csatornákon keresztül.
• Probléma-specifikus jellemzők: Hogyan kapcsolódik a szegmens a korábban azonosított problémához? Milyen gyakran szembesülnek vele? Milyen erősen élik meg a problémát? Mennyire keresnek aktívan megoldást?

Miután azonosítottuk, hogy kik azok, akik számára a konkrét problémát megoldjuk, meghatározzuk a jellemzőiket és minden esetben a potenciális vevők sokaságának számát. Tehát például az általános iskolás korú gyermekek szüleinek száma Budapesten és Pest megyében. Ez jelenti a potenciális piacnagyságot, őket kell megcélozni az értékesítéssel. (Innen pedig tovább lehet majd számolni az elért szülők számát, azok számát, akik reagáltak az elérésre és végül azok számát, akik ténylegesen vásároltak. Ezek fontos ügyfélszerzési mutatók!)

Miután a részletes elemzés megtörtént, fontos meghatározni a korai elfogadókat is. A korai elfogadók (early adopters) olyan ügyfelek, akik hajlandók elsőként kipróbálni egy új terméket vagy szolgáltatást. Ezek az ügyfelek kulcsszerepet játszanak abban, hogy validálják a terméket, visszajelzéseket adjanak, és a kezdeti sikerek által hitelesítsék azt a szélesebb piac számára is.

Korai elfogadók kiválasztásának kritériumai lehetnek:

• Innovációra való nyitottságuk: Hajlandóak kipróbálni új, nem teljesen kiforrott megoldásokat is.
• Probléma súlyossága: Az adott probléma komolysága olyan nagy számukra, hogy hajlandók extra erőfeszítést tenni új megoldások tesztelésére.
• Véleményvezérek vagy influencerek: Olyan szereplők, akik véleményükkel képesek befolyásolni másokat is az adott iparágban.

Példák a korai elfogadók meghatározására:

• Példa 1 (Éttermek esetében): Nagyvárosi, prémium éttermek vezetői, akik már használnak digitális rendszereket, de elégedetlenek azok hatékonyságával. Ezen éttermek rendszeresen vesznek részt iparági konferenciákon, aktívak szakmai fórumokon, és proaktívan keresik a vendégélményt javító technológiai megoldásokat.
• Példa 2 (Kisvállalkozások esetében): Fiatal, digitálisan tudatos vállalkozók, akik aktívak közösségi médiában és online vállalkozói csoportokban. Ezek az ügyfelek gyorsan felismerik a digitális marketing eszközök értékét, és gyakran osztják meg tapasztalataikat másokkal, így ideálisak az új szolgáltatások validálására.

A korai elfogadók pontos azonosítása lehetővé teszi, hogy fókuszáltan és hatékonyan indulhass el, gyors visszacsatolásokkal optimalizáld a terméket, valamint erős alapot teremtesz a további növekedéshez. A részletes ügyfélszegmens-elemzés és korai elfogadók világos meghatározása tehát nemcsak a sikeres indulás kulcsa, hanem alapvető feltétele annak, hogy hosszú távon fenntartható üzleti modellt alakíts ki.

Természetesen! Az alábbiakban részletesen kifejtem a Lean Canvas 3. pontját, vagyis az Egyedi Értékajánlat (Unique Value Proposition, UVP) meghatározását, minimum 700 szó terjedelemben:

3          Egyedi Értékajánlat – hogyan fogalmazz meg valóban megkülönböztető, releváns ajánlatot

Az egyedi értékajánlat (Unique Value Proposition – UVP) a Lean Canvas talán legfontosabb üzenetközvetítő eleme. Ez az a tömör mondat vagy rövid üzenet, amely egyértelműen megmutatja, miért érdemes a célügyfélnek éppen a te termékedet vagy szolgáltatásodat választania, és miért számít az adott megoldás különlegesnek vagy értékesnek a versenytársakhoz képest. Az UVP a márkaidentitás magja, amelyet a marketingkommunikáció minden elemében újra és újra közvetíteni kell.

Itt olyan 2-3 mondatos meghatározásra kel gondolni, amelyet bármely vevőnknek mondanánk. A célunk vele NEM AZ ÉRTÉKESÍTÉS, hanem hogy azt mondja a potenciális ügyfél, hogy „jól hangzik, üljünk le és mondd el részletesebben.” Az UVP nem egy statikus állítás, hanem egy validálandó, finomítható stratégiai üzenet. A legjobb értékajánlatot nem íróasztal mellett találják ki, hanem az ügyfélinterjúk, piaci visszajelzések, kampánytesztek és valós vásárlói adatok alapján. A Lean Canvas keretrendszerében az UVP az a központi üzenet, amely összefoglalja, mit kínálsz, kinek és miért pont tőled.

3.1          A jó értékajánlat jellemzői

Az értékajánlat nem szlogen. Egy jól megfogalmazott UVP:

• világosan megfogalmazza, mit kínálsz (haszonorientált),
• konkrétan jelöli, hogy kinek szól (célcsoport-specifikus),
• megkülönböztet más alternatíváktól (differenciált),
• könnyen megjegyezhető, egyszerű nyelvezetű.

3.2          A struktúra

Egy hatékony UVP gyakran három komponensből áll:

1. Célcsoport megnevezése – Kinek szól?
2. Fő haszon / előny – Mit nyer vele?
3. Megkülönböztető elem – Miért jobb, mint más megoldások?

Például:

„Egy intelligens rendeléskezelő rendszer elfoglalt éttermek számára, amely 30%-kal gyorsabb kiszolgálást biztosít csúcsidőben, kevesebb hibával és stresszel.”

3.3          Az érték megértésének kulcsa: a vásárlói nézőpont

Az UVP-t nem a terméked funkcionalitásából kell kiindulva megfogalmazni, hanem abból a végső értékből, amit az ügyfél érzékel. Ez az ún. kimeneti haszon (outcome benefit), vagyis amit a felhasználó a megoldás eredményeképp elér.

Vegyük például az alábbi két megfogalmazást:

• ❌ „SaaS marketingautomatizálási rendszer sablonalapú kampányokkal.” (technológiai fókusz)
• ✅ „Több ügyfél és jobb konverzió 20 perc alatt – marketing, ami akkor is működik, ha nincs rá időd.” (ügyfélhaszon-fókusz)

A második példa világosan megmutatja az értéket az ügyfél szemszögéből.

3.4          Hogyan találd meg az UVP-t?

• Indulj a problémából: Mi az a kritikus fájdalompont, amelyre a terméked a legjobb választ adja?
• Interjúk és validáció: Kérdezd meg a célügyfeleket, mi az, amit jelenleg használnak, mit hiányolnak belőle, mire vágynak?
• Elemezd a konkurenciát: Nézd meg, hogyan pozicionálják magukat a versenytársak, és keresd a különbséget.
• Teszteld több változatban: A különböző UVP változatokat A/B teszteléssel is validálhatod hirdetésekben, landing oldalakon, emailben.

3.5          UVP típusok

Az értékajánlat többféle dimenzióban is kiemelkedhet:

• Sebesség: Gyorsabb eredmény (pl. „3 perc alatt elkészítheted a kampányod.”)
• Kényelem: Könnyebb használat (pl. „Nincs szükség előképzettségre.”)
• Ár/érték: Olcsóbb, jobb megtérülés (pl. „Tizedáron a versenytársakhoz képest.”)
• Minőség: Jobb végeredmény (pl. „20%-kal több konverzió már az első hónapban.”)
• Exkluzivitás: Egyedi hozzáférés, különleges tudás, zárt közösség (pl. „Kizárólag prémium partnereknek.”)

3.6          Példák

Példa 1 – Éttermek számára:

„Automatikus rendelésmenedzsment éttermeknek – kevesebb hiba, 30%-kal gyorsabb kiszolgálás, elégedettebb vendégek.”

Példa 2 – Kisvállalkozásoknak:

„Digitális marketing 20 perc alatt – egy platform, ahol kampányokat készíthetsz előképzettség nélkül, miközben növeled a bevételed.”

3.7          UVP és versenyelőny kapcsolata

Fontos megjegyezni, hogy az UVP önmagában nem versenyelőny, de annak kommunikációja. A Lean Canvas későbbi részében (9. pont) dolgozod ki, hogy mi az a tényleges tartós előny (pl. szabadalom, saját adatbázis, kizárólagos hozzáférés), amelyet nehéz másolni. Az UVP ezeket a tényezőket a célügyfél nyelvén tolmácsolja.

3.8          Gyakori hibák az UVP-ben

• Túl általános: „Gyorsabb, jobb, olcsóbb” – de hogyan? Mennyivel? Kinek?
• Csak a funkcióra koncentrál: „Weboldal készítő” – mitől jobb, mint a többi?
• Célcsoport nélküli: Nem derül ki, kinek szól.

4          Megoldás – mi az, amit számlázni fogunk az ügyfélnek, mivel oldjuk meg a problémát?

A Lean Canvas „Megoldás” részében azt kell világosan és tömören bemutatni, hogy pontosan milyen termékkel vagy szolgáltatással oldod meg az előző pontban részletesen kifejtett problémát. Egészen konkrétan mi az, ami a számlán fog szerepelni. Ez a rész kapcsolja össze a „Probléma” és az „Egyedi értékajánlat” részeket azzal, amit konkrétan nyújtasz a felhasználónak.

Fontos hangsúlyozni: az innováció fejlesztése során, amikor még nincs végleges termékdefiníció, itt nem feltétlenül a végleges termék leírására van szükség, hanem annak a legkisebb működőképes verziójára (MVP – Minimum Viable Product), amely már alkalmas arra, hogy validálja az ügyfélprobléma meglétét, valamint a megoldás hatékonyságát.

4.1          Miért fontos a pontos és minimalista megoldás-definíció?

Kezdő vállalkozások leggyakoribb hibája, hogy túlkomplikált, túl sok funkciót tartalmazó terméket akarnak fejleszteni már az első lépésben. Ehelyett az a cél, hogy a lehető leghamarabb visszajelzést szerezz az ügyféltől. Ehhez olyan megoldást kell kínálnod, amely:

• valóban megoldja a fő problémát (legalább egy „job-to-be-done”-t),
• gyorsan és olcsón kifejleszthető,
• könnyen kipróbálható, tesztelhető.

4.2          A megoldás három fő komponense:

1. A termék vagy szolgáltatás típusa – Ez lehet fizikai termék, digitális szoftver, mobilalkalmazás, tanácsadás, licencelt technológia stb.
2. Az ügyfél interakciós módja – Online, offline, mobilon, API-n keresztül, személyes jelenléttel, automatizált folyamatként?
3. A fő funkció(k) – Melyik funkció szolgálja ki az ügyfél legfontosabb szükségletét?

4.3          Példák:

Példa 1 – Éttermek számára:

Megoldás: Egy mobilalkalmazás, amely a csúcsidős rendelések automatikus kiosztását végzi a konyha és a felszolgálók között, valós idejű várakozási idő kijelzéssel. A rendszer figyelembe veszi a rendelés komplexitását, a konyhai kapacitást, és az aktuális asztalterhelést is.

Példa 2 – Kisvállalkozások marketingjére:

Megoldás: Egy webalapú SaaS platform, ahol a kisvállalkozások előre beállított marketingkampány-sablonokat használhatnak közösségi médiára, Google Ads-re és e-mail marketingre. A rendszer végigviszi őket egy egyszerű „kampányvarázslón”, ahol képek és szövegek betöltésével azonnal publikálhatnak kampányt.

4.4          A megoldás validálása

A megoldás nemcsak leírható, hanem tesztelhető is kell, hogy legyen. A legjobb megoldás-definíciók mindig tartalmaznak olyan elemeket, amelyek validációra alkalmasak. Például:

• Képernyőtervek vagy interaktív prototípus (Figma, Marvel, InVision)
• Prezentációs demo videó vagy leírás
• „Concierge MVP” – emberi háttérrel működtetett, látszólag automatizált szolgáltatás (pl. te magad írsz be kézzel adatokat egy teszt során)
• „Wizard of Oz MVP” – ügyfél azt hiszi, hogy egy szoftver működik, de te csinálod háttérből

A megoldás validálását célzott interjúkkal, A/B teszteléssel vagy „smoke test” jellegű kampányokkal is elvégezheted (pl. egy Facebook-hirdetés, ami egy még nem létező szolgáltatást reklámoz – a kattintási arányból látod az érdeklődést).

4.5          Mely funkciókat emeld ki?

A Lean Canvas „Megoldás” mezőjébe ne sorold fel az összes funkciót, csak a leglényegesebb 2-3-at, amelyek közvetlenül az ügyfélprobléma kezelésére irányulnak. Ez fókuszt ad, és segít elkerülni a „termék-túlteljesítést”.

Például, ha az ügyfél fő problémája a rendeléskésés, akkor ne emeld ki, hogy a rendszer szép grafikonokat készít a hónap végi teljesítményről – ez nem az MVP része, hanem egy későbbi skálázási fázisban hasznos lehet.

4.6          Mit ne írj ebbe a mezőbe?

• Technikai részletek (pl. használt frameworkök, adatbázisstruktúra)
• Bonyolult jövőbeli funkciók
• Olyan elemek, amelyek még nem validált problémára reagálnak

4.7          Kapcsolat a problémával és UVP-vel

A megoldás szakasz egyfajta híd a probléma és az értékajánlat között. A „probléma” az, amit az ügyfél tapasztal, az „értékajánlat” az ígéret, amit adsz, és a „megoldás” az az eszköz, amivel ezt az ígéretet teljesíted.

Ezért a megoldásod nem lehet sem túl általános, sem túl részletes. Egy jó módszer, ha a megoldás definícióját ügyfélinterjúkra alapozod: konkrét idézetek, valós szituációk alapján tudod összekapcsolni a funkciókat a fájdalompontokkal.

4.8          Összefoglalás – 5 lépéses sablon

1. Nevezd meg a megoldás típusát (szoftver, app, szolgáltatás stb.).
2. Határozd meg, mit tud csinálni a felhasználó.
3. Írd le, hogyan kapcsolódik ez a problémához.
4. Mutasd meg, hogyan éri el az ügyfél a megoldást.
5. Emelj ki 2-3 funkciót, ne többet.

5          Csatornák – hogyan éred el hatékonyan az ügyfeleidet?

A „Csatornák” mező a Lean Canvasban azt határozza meg, hogy hogyan jut el a megoldásod az ügyfelekhez. Ez nem csak az értékesítésre vonatkozik, hanem arra a teljes útvonalra, amely során a célügyfél először hall a termékedről, majd megtapasztalja azt, és végül visszatérő, hűséges felhasználóvá válik. A csatornák kulcsszerepet játszanak a termékelfogadásban, a bevételtermelésben, és a vállalkozás skálázhatóságában is.

5.1         A vásárlói út (Customer Journey) lépései

A jó csatornastratégia nem egyetlen interakcióról szól, hanem arról az egész folyamatról, amely során az ügyfél kapcsolatba kerül a megoldásoddal. Ez az ún. AIDA modell szerint négy fő lépésre bontható:

• Figyelemfelkeltés (Awareness) – Hogyan hall először a termékedről?
• Érdeklődés (Interest) – Miért kattint rá, kér ajánlatot vagy próbálja ki?
• Döntés (Decision) – Mi győzi meg a vásárlásról?
• Akció (Action) – Hol és hogyan történik meg a tényleges vásárlás, konverzió?

Ehhez a folyamat minden szakaszában különböző csatornákat használhatsz, és ezeket célszerű elkülönítve kezelni.

5.2         Csatornatípusok

A csatornákat két fő csoportra lehet osztani:

1. Saját (owned) csatornák – Te birtoklod és kontrollálod őket. Ilyenek például:
   1. Weboldalad
   1. Hírlevél
   1. Saját közösségi média oldal
   1. App push üzenetek
   1. Ügyfélkezelő rendszer (CRM)
2. Bérelt vagy fizetett (paid/earned) csatornák – Harmadik féltől származnak. Ide tartozik:
   1. Keresőhirdetések (pl. Google Ads)
   1. Közösségi média hirdetések (Facebook, Instagram, LinkedIn)
   1. PR cikkek, sajtómegjelenés
   1. Influencer kampányok
   1. Partneri együttműködések

5.3         Példák célzott csatorna-stratégiákra

Példa 1 – Éttermi rendeléskezelő szoftver:

• Awareness: Gasztronómiai szakkiállításokon, HoReCa rendezvényeken való megjelenés.
• Interest: Landing oldal célzott Google Ads kampánnyal („Gyorsítsd fel az éttermed rendeléskezelését!”).
• Decision: Ingyenes demó kipróbálása egy QR-kódos bemutatón.
• Action: Értékesítési partnerrel való személyes konzultáció és helyszíni telepítés.

Példa 2 – Marketing automatizációs platform kisvállalkozásoknak:

• Awareness: Facebook és Instagram kampányok „nincs időd marketingre?” címmel.
• Interest: Ingyenes 7 napos próbaverzió ajánlata.
• Decision: Webinárium, ahol bemutatják az automatizáció előnyeit kis cégeknek.
• Action: SaaS modell – automatikus regisztráció és online bankkártyás előfizetés.

5.4         Mely csatornák a leghatékonyabbak?

Ez iparágtól, célcsoporttól és költségkerettől függ. Az induló vállalkozások számára az alacsony költségű, nagy megtérülésű csatornák ajánlottak:

• Tartalommarketing (blog, edukatív videók)
• Közösségi média organikus elérés
• Partnerségek hasonló célcsoportot kiszolgáló cégekkel
• Közösségi fórumok (Reddit, Facebook csoportok)
• Influencerek mikro szinten

Fontos, hogy ne egyszerre tíz csatornát próbálj ki, hanem válassz ki 2-3-at, amit fókuszáltan tudsz kezelni és mérni.

5.5         Csatornák és korai elfogadók kapcsolata

A Lean Canvasban a korai elfogadók elérése kritikus. Ehhez célzott csatornák kellenek, amelyek épp ezekhez az emberekhez szólnak. Például:

• Éttermi korai elfogadók esetén: iparági szakmai Facebook csoportok, étterem-tulajdonosi hírlevelek, gasztropodcastok.
• Kisvállalkozói korai elfogadók esetén: startup workshopok, online vállalkozói közösségek (pl. Freelancers Hungary), LinkedIn kampányok.

A csatornák tehát nem öncélú marketingeszközök, hanem a korai elfogadók aktiválásának első számú eszközei.

5.6         Csatornák mérése – kulcsmutatók

A kiválasztott csatornák eredményességét mérni is kell. A legfontosabb mutatók:

• CAC (Customer Acquisition Cost): Mennyiért szerzel egy új ügyfelet?
• CTR (Click-Through Rate): Hányan kattintanak a hirdetésedre?
• Conversion Rate: A látogatók hány százaléka válik fizető ügyféllé?
• Retention Rate: Az adott csatornán szerzett ügyfelek mennyi ideig maradnak?

Ezek alapján idővel a legjobban működő csatornáidra tudsz fókuszálni.

A „Csatornák” szakasz célja nem csupán az, hogy felsorolj néhány marketingeszközt. Sokkal inkább arról szól, hogy tudatos stratégiát építs ki a figyelemfelkeltéstől a konverzióig, és ezáltal biztosítsd, hogy a lehető legolcsóbban, leghatékonyabban és leggyorsabban érhesd el azokat, akiknek valóban szükségük van a megoldásodra.

6          Bevételi modell – hogyan keres pénzt a vállalkozásod?

A „Bevételi modell” szakasz a Lean Canvasban arra ad választ, hogy hogyan realizálod a vállalkozásodból származó bevételeket. Ez nem csupán az ár meghatározásáról szól, hanem arról is, hogy milyen logika mentén, milyen gyakorisággal, milyen ügyfélcsoportoktól, milyen csatornákon keresztül és milyen feltételekkel érkezik hozzád a pénz. Egy jól megtervezett bevételi modell nemcsak pénzügyileg fenntarthatóvá, hanem piaci szempontból is versenyképessé teszi az üzletedet.

Az eddigi kitöltési út fontos szerepet játszik itt, hiszen a megoldandó feladat/probléma volt a kiindulási pont, tudjuk már, hogy kinek oldjuk meg a problémát, tudjuk, mivel oldjuk meg. Ezen a ponton pedig bemutatjuk, hogy mennyit hajlandóak fizetni a vevők és hogyan. Konkrétan ki kell számítani a vevők számából és az átlagos eladásból a becsült bevételeket, a felfutási időszakot, a lemorzsolódást, a bevételtípusokat. Tehát az árbevétel nem csak egy szám év végén, hanem a vevőút szerves része, az árbevételt a korábban bemutatott vevőelérésből és annak felfutásából kell meghatározni!

6.1          A bevételi modell szerepe az üzleti validációban

A megoldásod akkor lesz valóban életképes, ha az ügyfelek nemcsak használják, hanem hajlandóak is fizetni érte. Ezért kulcsfontosságú, hogy már a korai szakaszban meghatározd és validáld a bevételi modellt. A fizetési hajlandóság ugyanis gyakran jobb validációs mutató, mint a pozitív visszajelzések vagy a demóhasználatok száma.

6.2          A leggyakoribb bevételi modell típusok

1. Egyszeri értékesítés (One-time payment)
   1. Klasszikus tranzakciós modell: az ügyfél fizet egy termékért vagy szolgáltatásért.
   1. Példa: szoftverlicenc, e-könyv, fizikai termék.
2. Előfizetéses modell (Subscription)
   1. Rendszeres időközönként (havonta/évente) fizet az ügyfél hozzáférésért.
   1. Előnyei: kiszámítható bevétel, erősebb ügyfélkapcsolat, magasabb életciklus-érték (LTV).
   1. Példa: SaaS platformok, streaming szolgáltatások.
3. Freemium modell
   1. Az alapszolgáltatás ingyenes, prémium funkciókért fizetni kell.
   1. Előnye: gyors felhasználói növekedés, hátránya: sok ingyenes felhasználó.
   1. Példa: Dropbox, Canva, Slack.
4. Transzakciós díj (Transaction fee)
   1. Te közvetítőként működsz, és minden tranzakcióból jutalékot kapsz.
   1. Példa: fizetési rendszerek (pl. Stripe), piacterek (Airbnb).
5. Licencelés / API hozzáférés
   1. Más cégek számára nyújtott hozzáférés technológiai vagy adatbázis-szolgáltatáshoz.
   1. Jellemző B2B megoldásoknál.
6. Reklám alapú modell
   1. A felhasználók ingyen használják a platformot, te a hirdetőktől szerzel bevételt.
   1. Csak nagy felhasználószám esetén életképes.
   1. Példa: YouTube, TikTok, hírportálok.

6.3          A bevétel szegmentálása – kiktől és mire fizetnek?

A bevétel típusát érdemes tovább bontani ügyfélszegmensekre:

• Egyes ügyfelek hajlandóak prémium funkciókért fizetni, míg mások csak egyszeri vásárlást teljesítenek.
• Cégek sokkal többet fizetnek testreszabott szolgáltatásokért vagy SLA-t tartalmazó támogatásért.
• Vannak, akik a gyorsaságért vagy prioritásért hajlandók többletet fizetni.

Ezért célszerű bevezetni árképzési szinteket (tiered pricing):

• Alapcsomag – belépő ár, korlátozott funkciókkal.
• Standard csomag – a legtöbb ügyfélnek megfelelő.
• Prémium csomag – extra szolgáltatások, nagyobb sávszélesség, gyors support.

6.4          Árstratégia: hogyan állítsd be az árat?

Az ár meghatározása nemcsak költségalapú (cost-plus), hanem értékalapú kell legyen. Az alábbi szempontok segítenek:

1. Versenytársak árai: Mit kérnek mások hasonló megoldásért?
2. Ügyfélérték: Mennyit ér az ügyfél számára a megoldás? Pl. időmegtakarítás, forgalomnövekedés.
3. Árérzékenység: A célcsoport mennyire árérzékeny?
4. Árkísérletek (pricing test): Próbálj ki több árat (pl. A/B teszt) – nézd meg, hol van az optimum.

6.5         Példák konkrét bevételi modellekre

Példa 1 – Étterem rendelésoptimalizáló szoftver:

• Havi előfizetés éttermenként: 79 EUR / hó.
• 3 csomag: Alap (1 rendelőállomás), Standard (3 állomás), Prémium (korlátlan + statisztikák).
• Extra bevétel: egyszeri telepítési díj + support csomag.

Példa 2 – Marketing SaaS kisvállalkozásoknak:

• Freemium belépő: 0 EUR (3 kampány/hó).
• Standard csomag: 29 EUR / hó (korlátlan kampány, statisztikák).
• Prémium: 99 EUR / hó (AI-szövegírás, kampány-javaslatok, dedikált tanácsadó).
• Ügyfél-élettartam érték (LTV) és beszerzési költség (CAC)

A bevételi modell szorosan összefügg a két legfontosabb pénzügyi mutatóval:

• LTV (Lifetime Value): Egy ügyfél teljes bevételi hozzájárulása élettartama alatt.
• CAC (Customer Acquisition Cost): Egy új ügyfél megszerzésének költsége.

A cél:

LTV > 3× CAC

Vagyis egy ügyfél legalább háromszor annyi bevételt termeljen, mint amibe a megszerzése kerül.

7          Költségstruktúra – hogyan épülnek fel a vállalkozás kiadásai?

A Lean Canvas „Költségstruktúra” szakaszában azt kell meghatároznod, milyen főbb költségtípusokkal kell számolnod a vállalkozás működtetése során. Ez különösen fontos az indulási szakaszban, amikor még nincs (vagy kevés) bevétel, de a működéshez szükséges alapinfrastruktúra és erőforrások már kiadást jelentenek.

A költségek ismerete segít megérteni a vállalkozás megtérülési pontját (break-even point), valamint optimalizálni a működést és skálázási döntéseket hozni. Ugyanakkor a költségstruktúra nemcsak a túléléshez fontos, hanem a versenyelőny kialakításához is – az olcsóbban, hatékonyabban működő vállalkozás nagyobb mozgástérrel bír a piacon.

7.1          A költségek két fő kategóriája

1. Fix költségek (Fixed costs) – Függetlenek attól, hogy mennyi ügyfeled van. Példák:
   1. Bérleti díjak
   1. Alkalmazotti fizetések
   1. Szerverbérlés, előfizetések
   1. Alap IT infrastruktúra
2. Változó költségek (Variable costs) – Az ügyfélszám vagy használat függvényében változnak. Példák:
   1. Tranzakciós díjak
   1. Támogatási költségek
   1. Felhőszolgáltatások (pl. sávszélesség, tárolás)
   1. Onboarding, oktatás, tréning

7.2          Alapvető indulási (induló tőkés) költségek

Induló vállalkozás esetén célszerű elkülöníteni az egyszeri költségeket, például:

• Weboldal vagy platform fejlesztés (akár 3–50 ezer EUR)
• Cégbejegyzés, jogi tanácsadás (500–3000 EUR)
• Logó, arculat, márkaépítés (300–2000 EUR)
• Alap marketingkampány, PR (1000–10.000 EUR)
• Piackutatás, UX tesztek, prototípus (1000–5000 EUR)

Ezek egyszeriek, de a megtérülésük hosszabb időt vehet igénybe, ezért fontos figyelni, ne terheld túl az első hónapok költségstruktúráját.

7.3          Tipikus visszatérő költségek egy digitális startup esetén

1. Technológia:
   1. Cloud szolgáltatások (AWS, Azure, Google Cloud): 100–1000 EUR/hó
   1. Fejlesztői eszközök, licencdíjak: 50–500 EUR/hó
   1. Technikai support, DevOps: 300–2000 EUR/hó
2. Humán erőforrás:
   1. Alkalmazottak (pl. fejlesztő, értékesítő, ügyfélszolgálat): 3000–8000 EUR/fő/hó
   1. Szabadúszók, külső tanácsadók: óradíj alapján
3. Marketing és értékesítés:
   1. Online hirdetések: 500–5000 EUR/hó
   1. Influencerek, PR kampányok: 1000–10.000 EUR
   1. CRM rendszerek, email kampány szoftverek: 20–200 EUR/hó
4. Adminisztráció, működtetés:
   1. Könyvelés, jogi tanácsadás: 200–1000 EUR/hó
   1. Iroda, coworking: 300–2000 EUR/hó
   1. Ügyfélszolgálati szoftverek (pl. Zendesk): 50–300 EUR/hó

7.4          Költséghatékonyság kezdő szakaszban

A Lean Canvas egyik alapelve az, hogy a vállalkozás minimális erőforrással validálja a megoldását. Ezért érdemes:

• Ingyenes vagy olcsóbb szoftvereket használni (pl. Notion, Airtable, Zapier)
• Freelancer platformokat használni (pl. Upwork, Fiverr)
• Automatikus eszközökkel kiváltani manuális folyamatokat
• MVP-t készíteni a fejlesztés helyett: pl. landing oldal + email lista

7.5          Költségek és skálázhatóság

Nemcsak az aktuális költség a fontos, hanem az is, hogyan változik, ha tízszer több ügyfeled lesz. Ha a költségek lineárisan nőnek az ügyfélszámmal, akkor alacsony a skálázhatóság. A legjobb startup modellek úgy épülnek fel, hogy a bevétel nő, de a költségek viszonylag stagnálnak.

Példák:

• Skálázható modell: SaaS szolgáltatás – 100 felhasználónál ugyanaz a szoftver fut, mint 10.000-nél, a költség lassabban nő.
• Nem skálázható modell: Egyedi tanácsadási szolgáltatás – minden ügyfélnek külön időt kell szánni.

7.6          Kapcsolat a bevételi modellel

A költségstruktúra és a bevételi modell együtt határozzák meg a vállalkozás jövedelmezőségét. Használj alap pénzügyi mutatókat:

• Profit margin: Hány százalék a bevételből a nyereség?
• Burn rate: Mekkora havi kiadásod van?
• Runway: Mennyi hónapra elég a rendelkezésedre álló tőke a jelenlegi égetési ütem mellett?

Példa számítással:

Ha havi 5000 EUR költséged van, és 50.000 EUR tőkéd van, akkor a runway-ed 10 hónap. Ez azt jelenti, hogy ennyi időd van validálni a terméket és ügyfeleket szerezni.

8          Kulcsmutatók (Key Metrics) – hogyan mérhető a siker és a fejlődés?

A „Kulcsmutatók” (Key Metrics) szakasz célja, hogy meghatározd: milyen mérőszámok alapján értékeled vállalkozásod teljesítményét, fejlődését és működési hatékonyságát. Ezek azok az indikátorok, amelyek nemcsak irányt mutatnak, hanem segítenek megalapozott döntéseket hozni a termékfejlesztésben, értékesítésben és befektetői kommunikációban is.

Az itt szereplő kulcsmutatók szükségesek ahhoz is, hogy a befektető számára mutassák, hogyan halad előre a projekt, ha pedig eltérés van a tervtől, akkor hol lehet annak oka.

A jól megválasztott kulcsmutatók képesek kiemelni, ha valami működik – vagy figyelmeztetnek, ha baj közeleg.

8.1          Miért fontosak a KPI-ok?

• Objektivitást biztosítanak a fejlődés megítélésében.
• Segítenek a prioritások meghatározásában – mire kell fókuszálni.
• Lehetővé teszik a befektetők vagy partnerek meggyőzését számokkal.
• Támogatják az adatvezérelt döntéshozatalt.

8.2          A „piramis modell” – különböző szintű kulcsmutatók

1. Stratégiai KPI-ok: hosszú távú célokhoz kötődnek (pl. éves bevétel, ügyfélmegtartás).
2. Taktikai mutatók: rövid távú operatív célokat szolgálnak (pl. heti aktív felhasználók, kampánykonverzió).
3. Technikai/metrikus szint: fejlesztéshez vagy termékhasználathoz kapcsolódó részletek (pl. API hívások száma, hibaarány).

8.3          Kulcsmutatók típusai startup környezetben

1. Használati mutatók (engagement):

• Napi/heti/havi aktív felhasználók (DAU/WAU/MAU)
• Felhasználási idő – mennyi időt tölt egy átlagos felhasználó a platformon?
• Visszatérési arány – az első használat után hányan térnek vissza?
• Felhasználói útvonal – milyen lépéseken keresztül használják a terméket?

2. Növekedési mutatók:

• Új regisztrációk száma naponta/havonta
• Felhasználók növekedési üteme (%)
• Viralitási ráta – egy felhasználó hány új felhasználót hoz?

3. Bevételi mutatók:

• MRR (Monthly Recurring Revenue) – havonta ismétlődő bevétel
• ARPU (Average Revenue Per User) – átlagos bevétel felhasználónként
• LTV (Customer Lifetime Value) – ügyfél élettartam alatti hozzájárulása

4. Hatékonysági mutatók:

• CAC (Customer Acquisition Cost) – ügyfél megszerzési költsége
• Conversion Rate – látogatóból fizető ügyféllé válás aránya
• Churn Rate – ügyfélvesztés aránya
• NPS (Net Promoter Score) – ügyfél-elégedettség, ajánlanák-e a terméket másoknak

5. Termékvalidációs metrikák (korai szakasz):

• Email feliratkozások
• Waitlist növekedés
• Demó vagy trial konverziós arány
• Problémainterjúk száma és eredményei

8.4          Példa: kulcsmutatók egy éttermi szoftverhez

• WAU: heti aktív éttermek száma
• Átlagos napi rendelésszám, amit a rendszer kezel
• Hibás rendelések aránya (a kézi rendeléshez képest)
• Ügyfélszolgálati jegyek száma
• Próbaverzió → előfizetés konverziós arány: pl. 100 próbából 30 előfizetés = 30%

8.5          Példa: kulcsmutatók egy marketingautomatizálási SaaS-hoz

• Aktív felhasználók havonta
• Átlagos kampánykonverzió (pl. 5% → emailből vásárlás)
• Felhasználók által létrehozott kampányok száma/hó
• ARPU = 29 EUR
• CAC = 42 EUR, LTV = 300 EUR → LTV/CAC = 7,14 (nagyon jó)

8.6          Hogyan válaszd ki a megfelelő metrikákat?

1. Kösd össze az üzleti céloddal – növekedés, validáció, megtartás?
2. Legyen mérhető és nyomon követhető – tudsz róla adatot szerezni?
3. Legyen befolyásolható – tudsz rajta javítani döntéseiddel?
4. Ne legyen túl sok – kezdetben 3–5 kulcsmutató elég.

8.7          Eszközök metrikák követésére

• Google Analytics / GA4 – forgalom, viselkedés, konverzió
• Mixpanel, Amplitude – eseményszintű felhasználói viselkedés
• HubSpot, Mailchimp – marketing és CRM metrikák
• Stripe, Paddle – bevételi adatok
• Tableau, Power BI, Metabase – dashboardok

8.8          A metrikák és a befektetők

Ha tőkét keresel, a befektetők kiemelten fogják nézni a kulcsmutatóidat. Különösen a következőket:

• „Growth rate” – havi növekedés % (általában legalább 10–20%)
• „Churn” – mennyire ragaszkodnak az ügyfelek?
• „Revenue per user” – mennyit ér egy ügyfél neked?
• „Burn rate” és „Runway” – mennyi időre van pénzed?

8.9          KIEGÉSZÍTÉS: AARRR – Kalóz metrikák: A startupnövekedés ötlépcsős modellje

A kalóz metrikát Dave McClure, a 500 Startups alapítója dolgozta ki annak érdekében, hogy a startupok strukturáltan, adatvezérelt módon követhessék nyomon az ügyfélszerzés és növekedés teljes folyamatát. A modell 5 egymást követő szakaszra bontja a felhasználói életciklust, és minden szakaszhoz konkrét kulcsmutatókat társít.

A mozaikszó: AARRR, vagyis:

1. Acquisition – Megszerzés
2. Activation – Aktiválás
3. Retention – Megtartás
4. Revenue – Bevétel
5. Referral – Ajánlás

1. Acquisition – Felhasználók megszerzése

Ebben a szakaszban azt méred, hány érdeklődőt érsz el, és milyen csatornákon keresztül jutnak el a platformodra vagy landing oldaladra. Ez a figyelem felkeltésének és a látogatószerzésnek a fázisa.

???? Metrikák:

• Weboldallátogatók száma
• Kattintási arány (CTR)
• Regisztrációk / érdeklődők száma csatornánként
• Költség per kattintás (CPC), vagy ügyfélszerzési költség (CAC)

???? Cél: Megérteni, mely csatornák működnek, és hol szerezhető a legolcsóbban minőségi forgalom.

2. Activation – Első pozitív élmény

A felhasználó nemcsak ellátogatott az oldaladra, hanem valódi, értékes első élményt is kapott, aminek hatására megérti a termék lényegét és elkezdi használni.

???? Metrikák:

• Az első bejelentkezés / kampány indítás / rendelés / interakció megtörténik
• Aktivált felhasználók aránya (pl. regisztrál, majd 5 percen belül elvégez egy kulcsfolyamatot)
• Email visszaigazolási arány
• Onboarding befejezése

???? Cél: Biztosítani, hogy a felhasználó gyorsan elérje a „wow pillanatot” – amikor rájön, miért értékes a megoldásod.

3. Retention – Felhasználók megtartása

Itt azt méred, visszatérnek-e a felhasználók napokkal, hetekkel vagy hónapokkal később. A retention jelenti azt, hogy az ügyfél folyamatosan értéket kap, és hajlandó visszatérni.

???? Metrikák:

• Napi / heti / havi aktív felhasználók (DAU, WAU, MAU)
• Visszatérési arány 1, 7, 30 nap múlva
• Churn rate (lemorzsolódás): a felhasználók hány %-a inaktív vagy törli magát

???? Cél: Hosszú távú használat biztosítása – ez a kulcs a fenntartható növekedéshez.

4. Revenue – Bevételszerzés

A felhasználó immár hajlandó fizetni a megoldásodért – ez lehet egyszeri vásárlás, előfizetés, licenc, vagy tranzakciós díj.

???? Metrikák:

• MRR (Havi ismétlődő bevétel)
• ARPU (Egy felhasználóra jutó bevétel)
• Átváltási arány (trial → fizetős ügyfél)
• LTV (ügyfélteljesítmény időben)
• Konverziós arány: regisztrációból fizető ügyfél

???? Cél: Megérteni, hogyan alakítsd ki a bevételi modellt úgy, hogy elég ügyfél fizessen, és hosszú távon megtérüljön az ügyfélszerzés költsége (CAC < LTV/3).

5. Referral – Ajánlás, vírusterjedés

A terméked annyira hasznos vagy élvezetes, hogy a felhasználók ajánlják másoknak is, így új érdeklődők szerzése már nem (csak) fizetett csatornákon keresztül történik.

???? Metrikák:

• Referral rate: hány % ajánlja tovább?
• Referral conversion: hány ajánlottból lesz új regisztráló?
• NPS (Net Promoter Score)
• Vírusráta: 1 felhasználó átlagosan hány újat hoz?

???? Cél: A megszerzett ügyfelek „sokszorozzák” a növekedést.

9          Versenyelőny (Unfair Advantage) – amit mások nem tudnak könnyen lemásolni

A Lean Canvas utolsó mezője, a „Versenyelőny”, talán a leginkább félreértett, mégis az egyik legfontosabb szakasz. Nem azt kell itt felsorolnod, hogy mi teszi a termékedet hasznossá vagy jól működővé – azt az értékajánlat, a megoldás és a kulcsmutatók már bemutatták –, hanem azt, hogy mi véd meg téged a másolhatóságtól, azaz miért nem tudják ugyanezt mások is könnyen megcsinálni.

Ash Maurya szerint ez a mező válaszol arra a kérdésre:

„Mi az, amivel senki más nem rendelkezik, csak te?”

Megint másképp megfogalmazva: mi az, amit a világ összes pénzével sem lehet két nap alatt beszerezni, megszerezni, létrehozni. Az az igazi unfair advantage!

9.1          Mi nem számít valódi versenyelőnynek?

• „Tapasztalt csapat” – ez fontos, de nem egyedi.
• „Jobb UX/UI” – könnyen lemásolható.
• „Gyorsabb piacra lépés” – versenyelőnyt adhat, de nem tartós.
• „Jó ötlet” – az ötletek magukban nem érnek sokat, a megvalósítás a kulcs.

A valódi versenyelőny nem megvehető, nem felbérelhető és nem másolható – legalábbis nem könnyen.

9.2          Valódi versenyelőny típusai (példákkal)

1. Saját adathalmaz (proprietary data)
   • Exkluzív hozzáférés valamilyen adatforráshoz, amely javítja az algoritmusokat vagy döntéstámogatást.
   • Példa: Egy logisztikai startup, amely 1 millió valós szállítási idő alapján optimalizálja útvonalait – ezt új belépő nem tudja utolérni.
2. Erős közösség, hálózati hatás
   • Minél többen használják, annál értékesebb (klasszikus: Facebook, LinkedIn, Uber).
   • Példa: Ha már 1000 étterem használja a rendelésoptimalizáló rendszeredet, új éttermek könnyebben csatlakoznak, partnerek szívesebben integrálnak.
3. Technológiai előny vagy szabadalom
   • Saját fejlesztésű, szabadalommal védett technológia vagy algoritmus.
   • Példa: AI-alapú dinamikus árazó algoritmus, amelyet csak te használhatsz.
4. Exkluzív szerződések / partnerségek
   • Olyan megállapodásaid vannak, amelyek mások számára nem elérhetők.
   • Példa: Megállapodás a legnagyobb POS rendszergyártóval integrációra – más versenytársak nem juthatnak hozzá.
5. Erős személyes márka vagy influencer háttér
   • Ha az alapító személyes ismertsége, befolyása, követőtábora segít a termék gyors elterjesztésében.
   • Példa: Egy niche B2B szektorban ismert szakértő, aki már 10 éve publikál és előad.
6. Közösség által generált tartalom vagy tanulás
   • A felhasználók tartalma, visszajelzései vagy tevékenysége hozzájárul a termék fejlődéséhez.
   • Példa: A termék „önmagát javítja” a felhasználói interakciók alapján, így minden új felhasználóval nő az értéke.

9.3          Mikor írd be, ha még nincs?

Startup indulásakor valódi versenyelőny gyakran még nem létezik – de a Lean Canvas itt is gondolkodásra és tervezésre késztet. Ha most még nincs, írd be, hogyan fogod megszerezni. Ez a befektetők számára is kulcsfontosságú: látni akarják, hogy a terméked nem lesz „commodity” pár hónap múlva.

9.4          Példák versenyelőnyre

Példa 1 – Éttermi szoftver:

A rendszer egyedi rendeléselosztó algoritmusa 12 hónapnyi, 1000 étteremből gyűjtött valós rendelési és kapacitásadat alapján működik – ezt a datasetet más szolgáltató nem tudja reprodukálni.

Példa 2 – Marketing automatizációs eszköz:

A platform saját kampánytanulási modellje felhasználói aktivitás alapján dinamikusan javasol kampánystruktúrát – minden felhasználóval javul, így növekvő előnyhöz juttatja a meglévő ügyfeleket, új belépők számára behozhatatlan előny.

9.5          Versenyelőny és fenntarthatóság

A versenyelőny nemcsak a versenytársak elhárításáról szól, hanem arról is, hogy hosszú távon is profitábilis és fenntartható maradj. Egy startup csak akkor képes tartós növekedésre, ha nemcsak gyorsan nő, hanem ezt az előnyt meg is tudja tartani.

PROBLÉMA A 3 legfontosabb igény megfogalmazása LÉTEZŐ ALTERNATÍVÁK 2 Milyen megoldások léteznek ma a problémára	MEGOLDÁS 4 Mi a cég által nyújtott megoldás lényege	EGYEDI ÉRTÉKAJÁNLAT A cég által nyújtott érték tömör, világos megfogalmazása azzal, hogy miért éri meg a vevőnek itt vásárolni. 3	VERSENYELŐNY 9 Olyan előny bemutatása, amelyet nem lehet könnyen lemásolni vagy megvásárolni	VEVŐ SZEGMENSEK Főbb vevőszegmensek bemutatása KORAI ELFOGADÓK 1 Az ideális vevők meghatározása, akik először vásárolnak a cégtől
KULCSINDIKÁTOROK 8 Konkrét mutatók meghatározása, amelyek alapján mérhető a sikeresség	CSATORNÁK 5 A vevők elérésnek módjai
KÖLTSÉGSTRUKTÚRA 7 Az árbevétel eléréséhez szükséges tevékenységek költségei, fix/változó struktúrában	BEVÉTELI MODELL 6 A bevételi források bemutatása az árazással együtt

Örömmel tájékoztatjuk partnereinket, hogy a Tungsram-iLex Innovációs Piactér powered by Budapesti Corvinus Egyetem – Beszállítói és Iparfejlesztési Kutatóközponthoz egy jól ismert, piacvezető innovációs szolgáltató csatlakozott:  a Glósz és Társa, amely többek között,  vállalati pénzügyi tanácsadásban, innovációmenedzsmentben, innováció-fejlesztésben,  iparjogvédelemben és számos más szolgáltatással nyújt segítséget az Innovációs Piactér tagjai számára.

Az elkövetkező hetekben az Innovációs Piactér nagy hangsúlyt kíván fektetni a közép- és kisvállalkozások tudatos szellemi vagyongazdálkodására is, ezért előzményként felhívja a figyelmet, hogy a Glósz és Társa az alàbbi rendezvénysorozaton már megkezdte e komoly vagyoni tétel jogszabályi és üzleti hátterének bemutatását. Az elkövetkező hetekben várjuk az e téma érdeklődőit az Innovàciós Piacteren is!

Nagy sikerrel zárult a Glósz és Társa SYSTEM 4 alkalommal megrendezett szellemivagyon konzultációs sorozata májusban és júniusban. 

Kísérletet tettünk a titkok feltárására! A szellemivagyon-gazdálkodás sokoldalú szerepe még kevéssé ismert a hazai vállalkozások körében, pedig a versenyképesség növelése mellett kiemelkedő szerepe van a cégöröklés és az átalakulás, valamint az „okos céggé” válás folyamatában is. A hazai vállalkozások problémáinak megoldására aszellemivagyon-gazdálkodással, és az innovációmenedzsmenttel való kapcsolatáról elindítottuk konzultációs sorozatunkat. Első alkalommal vendégünk volt Pomázi Gyula a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke. 

“A Tungsram – iLex Innovációs Piactér powered by BCE BIK-be bekapcsolódott a Glósz és Társa SYSTEM” bővebben

Bemutatkozik a Tungsram- iLex Innovációs Piactér innovációs partner- szolgáltatója a Budapesti Corvinus Egyetem!

A Tungsram-iLex Innovációs Piactér innovációs partner- szolgáltatójaként a Budapesti Corvinus Egyetem kutatóhelyi támogatást nyújt, K+F pályázatoknál a Tungsram- iLex Innovációs Piactér innovációs ökoszisztémájában partner közép és kisvállalkozások számára, konzorciális együttműködésben.

A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) tavalyi átalakulását követően ma már alapítványi egyetemként működik, alapítványi finanszírozással. Nemzetközi példák alapján a belső intézményi struktúra megváltoztatásával a BCE az első példája annak a modellváltásnak, amit 2020. augusztus 1-től hat másik egyetem is követni fog hazánkban.  

“A Tungsram – iLex Innovációs Piactérbe bekapcsolódott a Budapesti Corvinus Egyetem” bővebben

Nagy örömmel jelentjük be, hogy tegnap 3. alkalommal került befejezésre az iLex ISO 56000 szabvány-vezérelt Innovációs Platformjában a Selye János Egyetemen az innováció-menedzsmenti oktatás- ezúttal online oktatással és vizsgáztatással.

Az iLex 2020. Leginnovatívabb Hallgatója Díjat Schubert Dániel, a Tungsram Különdíját Gulyás Dávid, az iLex Különdíját Valent Dávid és Kuczman Kornél nyerte el.

Gratulálunk a hallgatóknak, a díjazott hallgatói ötletek nemsokára bemutatásra kerülnek.

“Tegnap 3. alkalommal került átadásra a Selye János Egyetemen az iLex-Díj a Leginnovatívabb Hallgatónak!” bővebben

Egy igazi válság mindig drámai és szokatlan, és számos globális kérdést felvet, amelyekre égető választ találni. A vállalkozások túlélése és növekedése ilyenkor is lehetséges, azonban nagyon más tényezőkön múlik, mint rendezett időszakban. Három iparági példán keresztül bemutatom azt a két szempontot, amelyek a legnagyobb mértékben befolyásolják a válságban nyújtott teljesítményt. Végül bemutatok egy módszertant, amely ki tudja hozni a vállalatból a maximumot ezen a téren.

“Inspiráció és egy módszer túléléshez és növekedéshez válsághelyzetekben” bővebben

Az iLex innováció-menedzsmenti iratminta cikk-adatbázisában, az innoicon.eu oldalon a kkv-k, egyéni vállalkozók, innováló gazdálkodó szervezetek, startupok, innovációs ökoszisztémák részét képező tanácsadó-, mentor szervezetek stb. számára legfontosabb hírekről, változásokról, dokumentumokról innovációs tanácsadók, szakértők foglalják össze az alapvető tudnivalókat, a szakértői cikkek mellékletét képező iratmintákat pedig ugyancsak az innoicon.eu oldalon érik el díjmentesen Olvasóink. Amennyiben az iratminták letöltésén túlmenően is van szükség innováció-menedzsmenti, innovációs tanácsadásra, eljárásra, az innoicon.eu oldalon online, 1 órán belül digitálisan elérhetők az iLex Innovation Marketplace partnerségben együttműködő innovációs tanácsadói és 1 másodpercen belül IZO – kognitív innovációs asszisztensünk, aki az innoicon.eu oldalon külön chatablakban válaszol az új ISO 56002 innováció-menedzsmenti útmutatóban már tárgyalt innováció-menedzsmenti kérdésekre. Kérjük, vizsgáztasd IZO-t, 1-99 szam beütésével innováció-menedzsmenti tudásáról, gépi  tanítási fázisban lévő MI alkalmazás! (100 Tartalomjegyzék) Köszönjük a gépi tanításban történő személyes részvételt!

“Plan-Do-Control-Act! Mit jelent a PDCA ciklus az új innováció-menedzsmenti szabvány-sorozat útmutatója szerint? Letölthető iratminta: PDCA ábra” bővebben